Szülőfalujában ünnepelt
A búcsú alkalmával Sárközújlakon is megünnepelte ezüstmiséjét Ft. Merlás Tibor, a település szülötte.
Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepén teljesen megtelt helybeli és környékbeli hívekkel a sárközújlaki templom. A búcsúra minden évben sokan érkeznek, ám idén talán két okból még többen jöhettek: hogy jelen legyenek a százéves templom ünnepén, és részt vegyenek a település szülötte, Ft. Merlás Tibor ezüstmiséjén. Merlás atya ugyanis az ünnepi alkalommal Sárközújlakon is hálát adott papságának eltelt huszonöt esztendejéért.
A szentmisén jelen volt Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök is, aki az ezüstmise miatt rendkívülinek nevezte az idei búcsút, és kérte a jelenlevő paptestvéreket és híveket, vele együtt adjanak hálát, és kérjék a Jóistent, hogy a következő években is mindig ott legyen Merlás atya életén, papi szolgálatán áldása.
Ft. Merlás Tibor - a szatmárnémeti Szentlélek egyházközösség plébánosa - bevezetőjében visszagondolt a sárközújlaki templomban huszonöt évvel ezelőtt történt primíciájára, és azokra a személyekre, akik segítették hivatása megtalálásában. „Emlékek és élmények sokasága elevenedik meg bennem. Itt vannak velem és bennem gyermekkorom csodálatos élményei a hittanórákról, Vajda Imre atya közvetlenségéről - ő keresztelt meg és kísért az első áldozáshoz, a bérmálás szentségéhez -, visszaemlékszem Merk Mihály atya a sarkából mindent kiforgató lelkesedésére... Iskolásként, vasárnaponta öt szentmisére is elkísértük Merk atyát - három szentmise volt itt a templomban, két szentmise a fíliákban. Akkoriban nagyon sokan papok akartunk lenni, példaképünk volt. (...) Ebben az időben fogant meg bennem a papi hivatásnak a gondolata, amelyért különös képen is hálás vagyok. Nagy hálával gondolok továbbá Áib Sándor atyára - idén tizenöt esztendeje, hogy eltávozott közülünk -, aki elindított és kísért hivatásom útján. (...) A mai ünnepi és hálaadó szentmisében első sorban az ő személyes példájukat, hűségüket, elkötelezettségüket szeretném megköszönni az Istennek."
Prédikációjában, Merlás atya a templom fontosságára irányította a figyelmet. Mint mondta, a sárközújlaki templom eltelt száz esztendejében benne van az ott élők múltja is: „Azok az esztendők ehhez a faluhoz - akkor még falu volt -, ehhez a közösséghez, és természetesen ehhez a templomhoz kötnek bennünket. (...) A mai búcsúünnep figyelmünk középpontjába állítja a templomot, amely kövekből és téglákból áll, fundamentummal, falakkal és tetővel rendelkezik. Sokat töprengtem rajta, hogy ha ebben a faluban, immár városban, meg kellene nevezni egy épületet, akkor melyik lenne az? Gondolom, hogy származásotok és neveltetésetek okán sokan éppen ezt a templomot jelölnétek meg. Hiszen lelkiségetek kialakulásában meghatározó szerepe van. Innen indult istengyermeki életünk a keresztség szentségében, itt sajátítottuk el a keresztény hit alapismereteit, itt raktuk le azokat az alapokat és pilléreket, amelyekre építhettünk a múltban, itt kaptuk azt az erkölcsi értékrendet, amely mindig, mint iránytű mutatott utat számunkra, bárhol éljünk is. E templom számunkra, számotokra felbecsülhetetlen kincs."
A szentmise végén Ft. Dudás Miklós sárközújlaki plébános is méltatta ezüstmisés paptestvérét, a közösség fiatal tagjai virággal, verssel köszöntötték őt, Merlás atya pedig ezüstmisés áldásában részesítette a híveket.
